Észak-Dél megosztottság Közép-Európában Kínával kapcsolatban

Nemcsak a nyugati döntéshozók, hanem a közép-európai közvélemény is megosztott a Kínával fenntartott gazdasági kapcsolatok kezelését illetően. A CEPER által a régió 12 országában végzett közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a lakosság nem támogatja sem a Népköztársasággal való gazdasági kapcsolatok erősítését, sem gyengítését. A relatív többség a szorosabb vagy változatlan együttműködés mellett van, míg a kapcsolatok megszakításának lehetőségét a közép-európaiak nem támogatják.

A Kínai Népköztársaság Egy övezet, egy út kezdeményezése szeptemberben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Az elmúlt évtizedekben a kezdeményezés és más projektek eredményeként erős gazdasági kapcsolatok alakultak ki Közép-Európa és Kína között. Az Eurostat adatai szerint 2022-ben Kína volt az EU legnagyobb exportértékkel rendelkező partnere. Míg 2002-ben a Kínából származó import a teljes EU-termékimport 7,8%-át tette ki, 2022-re az EU-import 20,9%-a származott Kínából. Egyre nagyobb a kölcsönös függőség az európai tagállamok és az ázsiai ország között, amelyet a nyugati döntéshozók kockázatmentesítési stratégiával próbálnak kezelni.

A CEPER közvélemény-kutatást végzett 12 közép-európai országban, hogy jobban megértse, hogyan gondolnak a közép-európaiak országukról és Kína kapcsolatáról. A vizsgált 12 európai állam mindegyikéből 1000 válaszadót kérdeztek, hogy támogatják-e a Kína és országa közötti gazdasági kapcsolatok erősítését vagy gyengítését. A kérdés megválaszolásakor a válaszadók választhattak, hogy támogatják Kína és országuk közötti gazdasági kapcsolatok gyengítését vagy erősítését, vagy inkább a jelenlegi szinten hagyják a gazdasági kapcsolatokat.

A CEPER észak-déli megosztottságot fedezett fel a Kína-kérdésben. 6 közép-kelet-európai (többnyire déli) ország van, ahol a közvélemény relatív többsége a Kínával való gazdasági kapcsolatok erősítését részesíti előnyben, míg további 3 regionális (többnyire északi) államban a relatív többség a gazdasági kapcsolatok jelenlegi szinten tartását részesíti előnyben.

Az első csoportba Bulgária és a volt jugoszláv országok tartoznak. A montenegróiak 50%-a, a szerbek 48%-a és a szlovének 49%-a kívánta erősíteni a gazdasági kapcsolatokat Kínával. Horvátországban (38%), Észak-Macedóniában (33%) és Bulgáriában (42%) támogatták a válaszadók a legnagyobb arányban az erősebb gazdasági kapcsolatokat. Az EU-tagjelölt és NATO-tag észak-macedóniai válaszadók 34%-a nem tudott (vagy nem volt hajlandó) válaszolni erre a kérdésre.

Azok az országok, amelyek óvatosabban viszonyulnak Kínához, erősebb kapcsolatokat ápolnak az Egyesült Államokkal. Romániában 42, Szlovákiában 47, Csehországban pedig 49 százaléka nem változtatna a Kínához fűződő gazdasági kapcsolatok jelenlegi szintjén. Vagyis nem elmélyítenék és nem is gyengítenék a kereskedelmi kapcsolatokat a Népköztársasággal. Közülük a román társadalom a legkritikusabb: a románok 35 százaléka szeretné gyengíteni a gazdasági kapcsolatokat Pekinggel, ami 11 százalékponttal magasabb, mint bármely más regionális országban.

A közép-európai országoknak van egy harmadik, meglehetősen bizonytalan csoportja is. Ezekben a nemzetekben nem jelentős a szakadék az „erősebb gazdasági kapcsolatot” kedvelők és a „változatlan kapcsolatok” mellett érvelők között. Ausztriában mindössze 8, Lengyelországban 7, Magyarországon 1 százalékpont a különbség. Sem a gazdasági kapcsolatok erősítése, sem gyengítése vagy változatlan tartása nem rendelkezik 40%-nál nagyobb támogatottsággal ezekben a társadalmakban. Az osztrákok 28%-a, a magyarok 34%-a és a lengyelek 27%-a támogatja a kapcsolatok mélyítését. Az osztrákok és magyarok 22%-a, míg a lengyelek 13%-a kíván gyengébb kereskedelmi szálakat fűzni Kínához.

Általánosságban elmondható, hogy a Kínával való kapcsolatok gyengülését egyik vizsgált országban sem támogatták. A válaszadók többsége nagyra értékelte a Kínával fenntartott gazdasági kapcsolatokat, és – különösen a régió délibb országaiban – potenciált látott a kereskedelmi kapcsolatok bővítésében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kockázatcsökkentési stratégia ne lenne népszerű. A kérdés csak az, hogy ez mit jelent pontosan.

Módszertan 

A közvélemény-kutatást a közép-európai régió 12 országában végezték el: Ausztriában, Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában, Észak-Macedóniában, Montenegróban és Lengyelországban. Az adatokat 2023. augusztus 21. és szeptember 08. között gyűjtötték (Magyarországban 2023 októberében). A felmérést telefonon (személyesen Szerbiában és Montenegróban) végezték, országonként 1 000 válaszadóval. Az országonkénti minta nem, életkor és letelepedés típusa szerint reprezentatív.

	Ausztria	Bulgária	Horvátország	Csehország	Magyarország	Montenegró	Észak- Macedónia	Lengyelország	Románia	Szerbia	Szlovákia	Szlovénia
Támogatom a kapcsolatok erősítését	28	42	38	19	34	50	33	27	22	48	23	49
A gazdasági kapcsolatoknak változatlanoknak kellene maradniuk	36	28	23	49	33	38	24	34	42	29	47	27
Támogatom a kapcsolatok gyengítését	22	5	9	24	22	8	9	13	35	16	15	8
NT/NV	14	25	30	9	12	4	34	26	1	7	15	15

Inkább a gazdasági kapcsolatok erősítését vagy gyengítését támogatja Kína és országa között?