Míg a tíz közép-európai országok részvételével készült felmérésben a válaszadók több mint fele pesszimista volt a 2023-as évvel kapcsolatban, 2024-et némi szerény optimizmussal várják - Ausztriában, Magyarországon, Montenegróban és Szerbiában a válaszadók többsége úgy véli, hogy a következő év jó lesz hazájuk számára.

A várva várt új év nemcsak a magával hozott új lehetőségekkel társulhat, hanem azokkal az aggodalmakkal is, amelyeket a múltból hoz a jövőbe. A Közép-Kelet-Európát háborús konfliktusokkal és gazdasági bizonytalansággal jellemző zűrös év után a régió visszafogott várakozással várta az új évet. A CEPER közvélemény-kutatást végzett a régió múlt évre vonatkozó értékeléséről és a következő évre vonatkozó várakozásairól, megkérdezve a válaszadókat arról, hogymit gondolnak arról, hogy a 2023-as év inkább jó vagy rossz volt-e hazájuk számára, és várhatóan a következő év inkább megfelelő vagy problémás lesz-e az országukra tekintettel.

Elkeseredettség jellemezte azt az évet, amit a közép-európaiak maguk mögött hagytak. Ausztrián és Montenegrón kívül a válaszadók több mint fele úgy vélte, hogy az elmúlt év inkább rossz volt hazájuk számára. Szerbiában, Magyarországon, Horvátországban, Csehországban, Lengyelországban és Romániában a válaszadók erős többsége, 55-69% közötti arányban, pesszimistán tekintett a 2023-as évre. Szlovákia, Bulgária, Észak-Macedónia és Szlovénia a régió legcsalódottabb országai, ahol a válaszadók több mint 70% -a úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt év inkább rossz volt a nemzetük számára. Szlovéniában megdöbbentően magas, 82% -os arányban értékelte negatívan az előző évet - más szóval, a szlovénok négyötöde borúsan látja az elmúlt 12 hónapot. Ausztria volt az egyetlen megkérdezett ország, amely kiegyensúlyozottan látta a 2023-as évet - az elmúlt évet a válaszadók kb. azonos számban értékelték jó és rossz véleménnyel. Az összes eddig említett országtól eltérően a kis, de jövőorientált Montenegró volt az egyetlen, amely pozitív értékelést adott a 2023-as évről - a montenegróiak 66% -a úgy gondolta, hogy 2023 egy inkább jó év volt.

Míg 2023-ra sokan pesszimizmussal tekintenek, addig 2024-et szerény optimizmussal várják. Ausztriában, Magyarországon, Montenegróban és Szerbiában az abszolút többség, míg Lengyelországban a megkérdezettek relatív többsége arra számított, hogy az új év inkább kedvező lesz nemzete számára. Ebben a mutatóban is Montenegró maradt a legreménytelibb ország – a montenegróiak 67%-a inkább jóra számít 2024-re vonatkozóan, ami 15%-kal magasabb eredmény, mint Ausztriában. Horvátországban és Romániában 40%, míg Bulgáriában, Csehországban, Észak-Macedóniában és Szlovákiában a válaszadók 30-39%-a vélte úgy, hogy az új év méltó lesz országa számára. Szlovénia ebben a becslésben is a legpesszimistább ország maradt, hiszen csak a válaszadók 26%-a mondta azt, hogy jó lesz a következő év, míg 67%-uk borús várakozásokat fogalmazott meg. Vagyis a vizsgált országok közül 11-ben legalább minden harmadik válaszadó jó évet remél 2024-ben.

Valamennyi megkérdezett országban jóval kevesebben várták, hogy 2024 rossz év lesz országa számára, mint ahányan 2023-at egy meglehetősen problémás évnek tartották. Lengyelországban például a válaszadók 62%-a kiábrándultan tekintette a 2023-as évet, míg csak 38%-uk jósolta 2024-et rossz évnek (miközben 45%-uk jó évre számított). Észak-Macedóniában és Bulgáriában is több mint 20%-kal csökkent a komoran nyilatkozó válaszadók aránya a jövőre vonatkozó kérdésekben. Szerbiában, Romániában és Szlovéniában 19-15%-kal, Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban 14-13%-kal kevesebben várták az új évet, mint ahányan szkeptikusan értékelték a leköszönő évet. Ausztriában 8%-kal, míg Csehországban 7%-kal kevesebben adtak kiábrándult előrejelzést 2024-ről, mint ahányan negatívan értékelték 2023-at. Vagyis, bár a várakozások szerények a régióban, 2024-et visszafogott optimizmussal várják.

Módszertan

A közvélemény-kutatást a közép-európai régió 12 országában végezték el: Ausztriában, Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában, Észak-Macedóniában, Montenegróban és Lengyelországban. Az adatok gyűjtése 2023. november 20. és december 21. között történt. A felmérés telefonon (Szerbiában és Montenegróban személyesen) készült, országonként 1000 válaszadó részvételével. Az országonkénti minta nem, életkor és településtípus szerint reprezentatív.