A CEPER legutóbbi, 12 közép-európai országot felölelő felmérésében, amely Ausztriától Észak-Macedóniáig terjedt, abszolút többség rendelkezik hitel- vagy betéti kártyával. Azonban ezen országok közül 6-ban a válaszadók több mint 50%-a gyakrabban fizet készpénzzel, mint kártyával.
Ahogy az ünnepi időszak kezdetét veszi Közép-Európában, a reflektorfény nem csak a tökéletes ajándékok keresésén van, hanem az ünnepi vásárlási élményt formáló, különböző fizetési preferenciákon is. A CEPER legutóbbi felmérése, amelyben a 12 közép-európai ország mindegyikéből 1000 válaszadó vett részt, magával ragadó betekintést nyújt abba, hogy a lakosok hogyan intézik vásárlásaikat a karácsony előtti időszakban. A felmérésben szereplő kérdések arra irányultak, hogy a válaszadók rendelkeznek-e betéti vagy hitelkártyával, milyen fizetési módot preferálnak a készpénz és a kártya között, illetve, hogy használnak-e okoseszközöket (például okostelefont vagy okosórát) érintés nélküli fizetéshez.
A betéti és hitelkártyák széles körben jelen vannak a közép-európai régióban, több mint 80%-os tulajdonlással olyan országokban, mint Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia. Meglepő módon Ausztria vezeti az élmezőnyt, elképesztő 93%-os kártyatulajdonlással. Az igazi meglepetés azonban inkább abban rejlik, hogy a közép-európaiak közül hányan részesítik előnyben a készpénzt, különösen Ausztriában, Bulgáriában, Montenegróban, Észak-Macedóniában, Romániában és Szerbiában, ahol több mint 50 százalék a készpénzhasználatot részesíti előnyben a kártyákkal szemben. Ausztriával szemben Csehországban, ahol 90%-os volt a kártyapenetráció, a válaszadók 69%-a a készpénz helyett inkább a kártyát választotta fizetési módként – így a csehek támogatják leginkább a kártyás vásárlást.
Miközben az okoseszközök birtoklása növekszik, a fizetési környezetbe való integrációjuk kevésbé elterjedt. Meglepő módon a válaszadók nem kevesebb, mint 55%-a mondta azt, hogy soha nem használ okoseszközöket érintés nélküli fizetéshez. Ausztriában, Bulgáriában, Észak-Macedóniában és Szerbiában a válaszadók nem kevesebb, mint 70%-a tagadta, hogy valaha is használt volna intelligens fizetési eszközöket. Horvátországban, Magyarországon Montenegróban, Szlovákiában és Szlovéniában 60-69%, míg Csehországban, Lengyelországban és Romániában a válaszadók 50-55%-a állította, hogy soha nem használta ezt a megoldást. Az okoseszközök fizetési célú használatának legnagyobb elterjedtsége Csehországban, Lengyelországban és Romániában volt megfigyelhető. Romániában 44, míg Csehországban és Lengyelországban a válaszadók 41%-a állította, hogy legalább néha használ elektronikus eszközöket fizetéshez.
A fizetési folyamatok közepette egyes közép-európaiak hűségesek maradnak a hagyományos készpénzes tranzakciókhoz. Az olyan országokban, mint Magyarország, Bulgária, Horvátország, Montenegró, Észak-Macedónia, Románia és Szerbia, a válaszadók több mint 20%-a ragaszkodik ahhoz, hogy mindig készpénzt használjon. Nevezetesen, Montenegró átveszi a vezetést, a megkérdezettek 51%-a a készpénz kézzelfogható megbízhatóságát részesíti előnyben. Más szóval, míg a közép-európaiak számára széles körben elérhetőek az új fizetési módok, ők szívesen ragaszkodnak a készpénzhez. Tekintettel arra, hogy a legmodernebb fizetési eszközök viszonylag kevéssé népszerűek, néhányan talán még az is fontolóra veszik, hogy kreatív, szokatlan karácsonyi ajándékként vásároljanak belőlük szeretteiknek!
Módszertan
A közvélemény-kutatást a közép-európai régió 12 országában végezték el: Ausztriában, Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában, Észak-Macedóniában, Montenegróban és Lengyelországban. Az adatokat 2023. augusztus 21. és szeptember 08. között gyűjtötték (Magyarországban 2023 októberében). A felmérést telefonon (személyesen Szerbiában és Montenegróban) végezték, országonként 1 000 válaszadóval. Az országonkénti minta nem, életkor és letelepedés típusa szerint reprezentatív.