CEPER: Nem minden közép-európai tartja magát közép-európainak

Az Ausztriából, Csehországból, Szlovákiából, Lengyelországból, Magyarországról és Szlovéniából megkérdezett válaszadók egyértelmű többsége közép-európaiként azonosította országát abban a vizsgált régióban, amely Németország és az egykori Szovjetunió határai között helyezkedik el. A többségben lévő horvátok, szerbek, románok és bolgárok nem tartják magukat közép-európaiaknak.

Európa Németország és a volt Szovjetunió határai közé szorított részét általában Közép-Európának nevezik – még akkor is, ha nincs bizonyosság abban, hogy a régió országai valóban így azonosítják magukat. A Közép-Európa és Európa ezen részének országai közötti kapcsolat feltérképezéséhez 10 európai ország válaszadóit kérdezték, hogy országuk Európa melyik részéhez tartozik, és választási lehetőséget kínáltak számukra, hogy hazájukat Kelet-Európa, Nyugat-Európa, Közép-Európa, illetve a Balkánhoz sorolják.

Hat ország válaszadóinak egyértelmű többsége egyetértett Közép-Európával, mint szülőrégiójával: az osztrákok 77%-a, a csehek 68%-a, a szlovákok 65%-a, a lengyelek 63%-a, a magyarok 55%-a és a szlovének 52%-a. A közép-európaiság egyértelmű vonzerejét bizonyítja a közép-európai és bármely más regionális hovatartozás közötti nagy különbség, amelyet az ezen országok válaszadói nyilatkoztak. Annak ellenére, hogy egyes regionális, posztkommunista országok nyugatinak tekintik Ausztriát, 64%-kal több osztrák jelölte meg országát közép-európainak, mint nyugat-európainak. Csehországban 53% volt a különbség Közép-Európa és a második leggyakrabban említett nyugat-európai regionális hovatartozás között. Lengyelországban 47%, Szlovákiában 45%, míg Magyarországon 32%-kal többen gondoltak közép-, mint kelet-európai identitásra országukat tekintve. Szlovéniában 24% volt a különbség a Közép-Európát választók aránya és a második leggyakoribb válaszlehetőség, a Balkán között.

Magyarországon 8%, Szlovéniában 28% állította, hogy országát a Balkánhoz köti. Magyarországon hazájukat a Balkán kapujának tartják, míg Szlovéniában a jugoszláv múlt magyarázza a félszigettel való kapcsolatot. Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban gyakorlatilag egyetlen válaszadó sem említette, hogy Balkánhoz tartozna. Az a könnyedség, amellyel a legtöbb közép-európai ország együttesen kizárta a Balkánt, mint regionális hovatartozását, jól mutatja, milyen világosan osztoznak az államok a közép-európai regionális identitásban.

A Közép-Európa fogalmával való erős kapcsolatot nagymértékben alátámasztja az, hogy a régió országok közül sokan évszázadokon át milyen szerepet játszottak a világban. Míg Ausztria közép-európai hovatartozását osztrák-magyar múltjából és Németországhoz fűződő erős kapcsolataiból eredezteti, addig Lengyelországnak, Magyarországnak, Csehországnak és Szlovákiának más-más néven világos elképzelése volt a közép-európai együttműködésről. A Visegrádi Négyek vagy a Három Tenger Kezdeményezés a legújabb és legismertebb partnerségi formák, amelyeket a közép-európaiak erős érzése táplál, és amelyeket a CEPER felmérés is megfigyelhetett.

Míg a fent említett 6 országban a válaszadók több mint 50%-a értett egyet azzal, hogy valóban közép-európaiak, addig a fennmaradó 4 országban csak a válaszadók kisebb része támogatta országaik regionális besorolását. Horvátországban 26%, míg Szerbiában 11% kapcsolta országát Közép-Európához – vagyis Horvátországban körülbelül a fele, Szerbiában pedig körülbelül ötöde gondolta országát közép-európainak, mint Szlovéniában, ahol szintén fellelhető a jugoszláv történelmi örökség.

Romániában 9%, Bulgáriában pedig ahogy várható volt, mindössze 5% nyilatkozott országa közép-európaiságáról. Mind Szerbiában (75%), Bulgáriában (50%), mind Horvátországban (36%) a legtöbb válaszadó országát a Balkán részeként jelölte meg, míg csak Romániában választotta Kelet-Európát a válaszadók többsége (57%).

Röviden, ahogy az ember keletről nyugatra, Romániából Ausztriába, vagy délről északra, Horvátországból Lengyelországba halad, a Közép-Európával való azonosulás fokozatosan növekszik. Vagyis nem mind a 10 felmérésben részt vevő országban tekint a válaszadók többsége a hazáját Közép-Európa részének, azonban a legtöbb olyan országban, amelyet szokásosan Közép-Európának neveznek, ez a regionális identitás a vonzó. Ennek következtében nem tévedés, ha a Németországtól keletre eső EU-tagállamokat továbbra is Közép-Európának nevezzük.

Módszertan

A közvélemény-kutatást a közép-európai régió 10 országában végezték el: Ausztriában, Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban. Az adatokat 2023. február 20. és március 10. között gyűjtötték. A felmérést telefonon (személyesen Szerbiában) végezték, országonként 1000 válaszadóval. Az országonkénti minta nem, életkor és letelepedés típusa szerint reprezentatív.

	Ausztria	Bulgária	Horvátország	Csehország	Lengyelország	Románia	Szerbia	Szlovákia	Szlovénia	Magyarország
Kelet-Európa	4	27	9	11	16	57	9	20	6	23
Nyugat-Európa	13	13	22	15	15	2	4	13	8	5
Közép-Európa	77	5	26	68	63	9	11	65	52	55
Balkán	3	50	36	1	0	29	75	0	28	8
NT/NV	3	5	7	5	6	3	1	2	6	9

2023 márciusi adatok

Kérdés: Ön szerint Európa melyik részéhez tartozik országa?